Langkaszuka úrnői és kalózai



Forrás: https://gumroad.com/l/LegendOfTheTsunamiWarrior

Alig mertem hinni a szememnek, amikor rátaláltam az Óceánok úrnői című filmre – egy viszonylag új (2008-as), thai (!) film magyar szinkronnal, ráadásul nem az akció vagy harcművészeti kategóriából, hanem igazi thai történelmi kalandfilm! Nagy lelkesen azonnal leültem megnézni, és bár akadtak olyan pontok, amikor kicsit vontatottnak és ellaposodónak éreztem a cselekményt, végül egyetlen másodpercnyi szünet nélkül, egyhuzamban végignéztem a 133 perces alkotást (ezt a 133 percnyi hosszt egyébként a kritikusok épp a film egyik gyengéjeként hozták fel) – és jó film volt, tetszett.

Langkaszuka mesebeli királysága
A legemlékezetesebbek a szereplők és a kosztümök voltak. Az elején kicsit összezavarodtam, hogy pontosan ki kicsoda és ki van kivel, mivel hamar kiderül, hogy több főszereplője is van a filmnek, a cselekmény pedig több szálon zajlik – s hosszú ideig nem volt egyértelmű, merrefelé is futnak-gabalyodnak ezek a szálak. Az abszolút kedvenc főszereplő Jarang úrfi, a végtelenül hűséges és rettenthetetlen királyi testőr (akinek, mellesleg a fél arcát egy nagyon menő bronz maszk takarja), a nők közül pedig Biru és Ungu hercegnők versenyeznek a címért. (Bár igaz, Ungu karaktere ellenszenvesen indul: a sablonos, amerikai filmekből ismert vadóc hercegnő, aki szerelemből akar házasodni és semmibe veszi az ország érdekeit, stb. Éppen ezért eleinte nem kedveltem őt, de úgy látszik, Thaiföldön a jellemfejlődést – szerencsére – másképp értelmezik, mint a hollywoodi forgatókönyvírók.)
Érdekes szereplő még Ravaj herceg, az egyik főgonosz – merthogy ebben a filmben nem csak egy főgonosz van, sőt, ha már itt tartunk, Ravaj herceg sem annyira gonosz, mint inkább egy kulturált, taktikai érzékkel megáldott politikus, akinek egyetlen hibája nem a kegyetlenség vagy a könyörtelenség, hanem a hataloméhség, és aki a megszokott főgonoszokhoz ugyancsak méltatlan módon nem kaszabolja le gondolkodás nélkül az ellenfeleit. Még csak világuralmi törekvései sincsenek, mindössze Langkaszuka trónját akarja megkaparintani, és ezért szövetségre lép a másik főgonosszal, Fekete Holló kalózzal.
Jelmezek és díszletek
Külön kiemelendőek a látszólag jelentéktelen mellékszereplők, akiknek ugyan csak egy-egy epizódszerep jut, ám egy-egy ilyen párperces jelenet érdekes adalékot jelent a háttérhez, a legendás ország történelméhez, külpolitikai kapcsolataihoz és viszonyaihoz. Ilyen például a királynő segítségére siető japán követ, a külföldi delegátusok, a perzsa álruha vagy a kalózokkal szövetkező malájok és japánok.
Csodaszépek a jelmezek és díszletek is, főleg a királyi ékszerek és ruhák, valamint a páncélok. A hátteret sokszor számítógépes technikával vetíttették oda a szereplők mögé, mint ahogy a tengeralatti jelenetekben is gyakran alkalmazták a CGI-t – teljesen életszerűen és egyáltalán nem zavaró módon, ami pedig néha gond szokott lenni a hasonló filmekkel.

Ami viszont némileg csökkentette az élvezhetőséget, az sajnos a magyar fordítás, illetve szinkron volt. A filmcímet inkább meg sem említeném (de, mégis, miért pont „óceánok úrnői”? angolul három címvariáció is létezik: Queens of Langkasuka, Pirates of Langkasuka, Legend of the Tsunami Warrior, mindhárom találóbb, mint az óceánok úrnői), ellenben az kifejezetten zavaró volt, hogy sokszor nem sikerült pontosan eltalálni, ki kihez beszél és a szereplők milyen viszonyban állnak egymással. Értem ezalatt, hogy a királynő következetesen leányaimnak szólította Biru és Ungu hercegnőket, holott ők hárman a valóságban nővérek voltak. Piros pont viszont azért, hogy a királyi udvarban végre nem tegeződtek. (De komolyan, egy testőr soha nem tegezhetné le a királynőt…)

És hogy ne a rosszal, hanem jóval záródjék a cikk: (!figyelem, egy kisebb csattanó lelövése következik!) végre egy film, ahol a két főszereplő, a szegény harcos és a hercegkisasszony végül nem egymás mellett kötnek ki. Mindketten belátják, hogy nem hagyhatják önző módon cserben azokat, akik számítanak rájuk, hanem eleget kell tenniük a kötelességeiknek: a szegény harcos dulum mester lesz, a hercegkisasszony pedig feleségül megy a szomszédos ország hercegéhez, hogy ezáltal megmentse a népét és az országát.

Alla

Comments

Popular Posts